Woven Hand, Kultiplex, 2007. június 3.

David Eugene Edwardsot még előző együttesével, a 16 Horsepowerrel láttam először a Szigeten, életem egyik legnagyobb koncertje volt, máig előttem van, ahogy - talán prédikátor nagyapjától tanult gesztussal - hangtalanul imádkozik, és áldást oszt a koncert végén a részben tomboló, részben katarzistól bénult közönségnek. Pár évvel később már a Woven Handdel járt ugyanitt, letaglózó koncertjét emlékül új mp3-lejátszómon hagyta. A második, A38-as WH koncertet sajnos kihagytam, de a cikkcakkos idei turné budapesti állomására viszont ma este bepréselődtem az egykori Kinizsi moziba. Az oxigénviszonyok néhány percen belül a Himalája-alaptáboréhoz kezdtek hasonlítani; remélem, az a lány, akit ájultan vittek ki előlem az ötödik szám magasságában, azóta jobban van.

Volna egy szavam az egészen elvakult, Amerika-gyűlölő européer sznoboknak, akik szerint Amerikának nincs mitológiája, akik szerint ezen a földrészen csak felszínes, materiális dolgok teremnek, akik szerint itt nem volt történelem, és nem teremnek legendák. Amerika, ha eléggé letúrunk a mélyére, a leghátborzongatóbb legendák földje. Már annak, aki rezonál az ilyesmire - én igen, nem véletlenül falom a Twin Peakset, Poe-t, Lovecraftot, Stephen King jobban sikerült dolgait.

A Woven Hand baljós, szorongó, komoran ragyogó countryja számomra a Carnivàle és az American Gothic sorozatok misztikus Amerikájához hasonlít legjobban: David kántáló hangja, iszapsötét akkordjai mély, babonás vallásosságot idéznek, talán még az első puritán szekták idejében megrekedt tanyákat, a déli államok Biblia-lóbáló fundamentalista prédikátorait, elsivatagosodott, aszályos földeken ördögszekeret görgető homokvihart, világtól elzárt falvak gin áztatta, gyanakvó, babonás, elkorcsosult népét. David stílusát alt-countrynak szokás nevezni, manapság az ilyesmit Americana néven tagelik a megfelelő tagelős helyeken. Régebben még világzenének is mondtam volna, ha mára nem köcsögösödött volna el annyira ez a terminus.

Most már itthon ülök az oly megszokott, kellemesen fejfájdítós, koncert utáni zúgó füllel, új Woven Hand merchandise pólómban, a kelleténél pont három sörrel többel, és bendzsós arizonai parasztgyerek akarok lenni, vasvillával szénát hányni, az Úr haragjától és indián legendáktól egyszerre rettegni, és a legsötétebben csillogó countryt, bluest, gospelt hallgatni, átélni, mindörökké.

Praise the Lord, Glory, Hallelujah.

Bittorrent: Woven Hand - Blush Music (2003)
Bittorrent: Woven Hand - Consider the Birds (2004)
Bittorrent: Woven Hand - Mosaic (2006)

Segítség: Hogyan tudok bittorrenttel letölteni?