A kesernyés, dekadens countryt játszó Johnny Dowd mindkét lejjebb méltatott alt-contry dokumentumfilmben, a Seven Signsban és a Searching for the Wrong-Eyed Jesusban is szerepelt. Élő torrent linket sajnos nem találtam hozzá, és a YouTube-on sem hemzsegnek a felvételei, de hát így jártatok, ha zenei edukációs blogot olvastok.

Ha Cronenberg filmjében nem Bundle és a légy került volna a teleportálóba, hanem Bob Dylan és Henry Rollins, a kettőjük genetikai kombinációjából előálló zenei torzszülött valami ilyesmi lehetne. Bár lehet, hogy Tom Waitset is hasonló módon gyártották. Az első videón látható koncertfelvételen nem nagyon jön át, csak a lemezeken, de az énekesnőként vele dolgozó Kim Sherwood-Caso hangja valami éterien tiszta és pontos, ami különös feszültséget és szépséget ad ennek a bukdácsoló, letargikus, nyúlós, disszonáns zenének, benne Johnny totál hamis énekével.

Felcímkézni a fene se tudná pontosan, legyen alt-country-blues, avantgarde-punk, art-rock vagy akármi, tőlem még simán megkapja a southern gothicot is, noha Johnny a New York állambeli Ithacában él, ami azért nem egy lepukkadt környék, Cornell University, miegymás. A lényeg, hogy valaki vagy beleszeret első hallásra (mint én) vagy fejvesztve menekül (mint amúgy sem népes koncertjein a közönség fele).

Az első videóhoz még annyi, hogy külön élmény a dobost figyelni (emlékezzünk meg a nevéről: Brian Wilson), amint a bal lábával basszust játszik a számhoz... Látott már valaki ilyet???


Johnny Dowd: Thomas Dorsey (Live in Ithaca, NY, 2006)

És még egy vid a Searching for the Wrong-Eyed Jesus című filmből, tisztább és jobb minőségű:

Johnny Dowd: First There Was