Kicsit megkésve ugyan, de néhány rosszindulatú szó azokról, akikre nem megyek ki. Következő részünk tartalmából: mire megyek ki a Szigeten?
A magyar dal napja
Nagyon Geszti-szaga van a dolognak. Nekem az ilyen popzenei-nemzeti összeborulásokról mindig az ilyen Geszti Péterek, Fabricius Gáborok, Novák Péterek, meg a hozzájuk hasonló irritáló figurák jutnak eszembe, akár tényleg ők szervezték, akár nem. Egy ötlet a következő év nulladik napjára: az István, a király előadása roma szereplőkkel. István: Molnár Ferenc Caramel, Koppány: Győzike, Gizella: Oláh Ibolya. Torda természetesen maradhat Deák B. Gyula.
Jamiroquai
Annyira elszomorítóan és kiábrándítóan unalmas számomra ez a jellegtelen, Incognito - Brand New Heavies - Jamiroquai-féle vonal, hogy tartalmas sértések se jutnak eszembe.
Sex Pistols
A punk Beatles együttese, de örökké élni fog golyóstollal gázálarc-táskákra írt feliratokban. Jó tulajdonságuk: egyáltalán nem titkolják, hogy csak a pénzért csinálják. Engem valahogy a punk minden korábbi és későbbi változata fejbe talált; minden, amiből lett a punk, meg minden, amivé lett, de ezt az együttest sohase tudtam komolyan venni. Mondjuk hogy is lehetne olyan punkegyüttest, aminek a kitűzőit 13 évesek hordják. Ennél csak egy rosszabb van, a Toy Dolls, de ők már konkrétan a punk Fenyő Mikijei.
Kispál és a Borz
A neve is átok, egybefonódott a pubertáskor viselkedési zavaraival; közülük is leginkább az ál-költői, értelmetlen dalszövegek üvöltésével éjszakai járaton, meg a boroskólától hányással szabadtéri fesztiválon. Ki fogad velem, hogy a jövő Presser Gábora, Lovasi András öt éven belül musicaleket kezd írni, zenei rendező lesz egy nagynevű színháznál, majd kiskeresztet kap augusztus 20-án?
Tankcsapda
Proli-Kispál, ordibálós változatban. Csak a még szarabb sör és még több összepisált bokor jut róluk eszembe. Emellett a Kispállal, Heaven Street 7-nel, Quimbyvel együtt 15 éve (tizenöt bazdmeg!!!) alkotják a magyar fesztiválok állandó, kirobbanthatatlan szereplőit. Csak gondoljunk bele: ez olyan, mintha Angliában a nyolcvanas években még mindig a Rolling Stones, a Kinks és a Who lépett volna fel minden fesztiválon.
R.E.M
Addig rendben van, hogy minden szemüveges, farmerdzsekis gimnazistába a harmadéves fakultáció környékén beleoperálják, hogy az R.E.M. jó együttes, de szerencsés esetben azért a diplomaosztáskor kíméletlenül kiégetik ezt a központot, és a helyét valami szomorú szégyenkezés veszi át.
Iron Maiden
Emlékszem, az első "nyugati" lemez, amit a kezemben tartottam, az Iron Maiden Number of the Beast lemeze volt, apám hozta a bátyámnak Kanadából, a nyolcvanas évek eleje táján. Már akkori fejletlen alsótagozatos agyammal sem értettem, mi a bánatos fasznak kell ilyen kurva undorító dolgokat rajzolni egy lemezborítóra, ha úgyis kurva szar zene van rajta. Persze akkor még nem ilyen South Parkosan fejeztem ki magam, de a lényeg ez volt, és a metálzenéhez fűződő viszonyom az azóta eltelt 25 év alatt se változott.
Utolsó kommentek