Tíz kellemes, a tavaszi napba hunyorgós feldolgozás az mp3 lejátszóba. Iskolába, munkába menéshez ideális.
Update: mp3-ak törölve, töltsd le a rapidról.
1. Trash Pour 4: Father Figure (George Michael)
A Trash Pour 4 brazil együttes, ismert popszámok latinos feldolgozásait játssza á la Nouvelle Vague, több-kevesebb sikerrel. Ez azonban egyszerűen tökéletes: a nyolcvanas évek fülledt, gyerekcsinálós-lassúzós klasszikusa pattogós, keleties ska-ritmusban.
2. Electrelane: I'm On Fire (Bruce Springsteen)
Az Electrelane a legjobb kétakkordos együttes, amit ismerek, egyszer egy külön posztot is megérnének. Hogy sajnáltuk Bruce eredeti klipjében a munkásosztály olajfoltos hősét, amikor mégse csöngetett be a gazdag csajhoz.
3. Ol' Yeller: In God's Country (U2)
Az 1987-es Joshua Tree lemez idején történt, hogy a U2 és Amerika kölcsönösen felfedezték egymást. Az Ol' Yeller annyira ráérzett a szám country-americana gyökereire, hogy tisztára olyan, mintha a U2 játszotta volna az ő számuk feldolgozását.
4. Raincoats: Lola (The Kinks)
Kibogozhatatlan, ebben a számban ki a fiú, ki a lány és ki melyik nemet szereti, ha a klasszikus transzvesztita-himnuszt egy csak csajokból álló poszt-punk együttes dolgozza fel. De kit érdekel, százszor is meghallgatnám egymás után.
5. June Tabor & The Oyster Band: All Tomorrow's Parties (The Velvet Underground)
June Tabor a Velvettől egész eltérő stílusban utazó angol folkénekesnő, mégis jobban borsódzik a hátam ettől a gitáros-hegedűs változattól, mint amikor Nico énekli. Keresem tőle a Love Will Tear Us Apartot is, mert az még csak kb. 37 előadótól van meg.
6. Billy Bragg: Ever Fallen In Love (Buzzcocks)
Ekkor még létezett jó dallamos punkzene. Egyik kedvenc kommunista énekesem (a másik Michelle Shocked, és több nincs) egy szál karcos elektromos gitárral köpködi a szöveget egy 1986-os koncerten. Bővebben Billy Braggről >>>
7. The Gaylettes: Son of a Preacher Man (Dusty Springfield)
Egy 70-es évekbeli, jamaikai, női rocksteady-trió alapból se tud igazán rosszat csinálni, akármihez nyúl. Szerencsére buzgón dolgozták fel a korszak amerikai slágereit is. Tulajdonképpen mindenkinek ezzel a számmal kellene kezdenie a napot.
8. Barbaro: Nem érdekel, amit mondsz (Illés)
Hogy azért legyen valami magyar is a listában, ha már a Kárpátiától nem találtam valami jó kis Otis Reddinget vagy James Brownt. Gyűjtőknek: ez nem az Illés-tribute lemezen szereplő változat, hanem egy 2005-ös Almássy téri koncertfelvétel. Koncertbeszámoló >>>
9. Editors: Orange Crush (R.E.M.)
Michael Stipe hangjának rajongói támasszák ki magukat valamivel Tom Smith baritonja előtt. Gyűjtőknek: ez nem a kislemezen kiadott, az R.E.M.-hez hű, kicsit önállótlanra sikerült rockos verzió, hanem egy hátborzongató akusztikus változat egy francia rádió sessionből.
10. Editors: Road to Nowhere (Talking Heads)
A végére még egy gyönyörű Editors. Ebből is létezik akusztikus kalózverzió, de szerintem hangulatosabb a teljes együtteses, lendületes előadás.
Letöltés
A teljes playlist letöltése egyben (RapidShare) (RAR, 53 MB, teljes hossz: 34m 59s)
Utolsó kommentek